A kiegyezést követő polgárosodással egy időben széleskörű mozgalom indult a vidéki városokban a szűkebb pátria történeti és természeti értékeinek gyűjtéséért és a gyűjtemények bemutatóhelyeinek, a múzeumoknak létrehozásáért. Az ügy szorgalmazói Veszprémben a kegyesrendi tanárok, városi és vármegyei elöljárók, a főpapok és az értelmiség voltak.

Az 1873-ban felmerült múzeumalapítási kezdeményezést a vármegyei törvényhatóság szabályrendelettel igyekezett ugyan elősegíteni, de ténylegesen erre csak 30 év elmúltával került sor. A múzeum támogatásra megalakult 1902. november 30-án a Veszprém Vármegyei Múzeumi Egylet 23 alapító és 127 rendes taggal, elnöke dr. Fenyvessy Ferenc főispán, örökös dísztagja báró Hornig Károly megyéspüspök, aki a múzeumot haláláig igen jelentős pénzösszeggel, könyvadománnyal, műtárgyakkal támogatta.

1902. december 2-án a megye törvényhatósági bizottsága szentesítette a „vármegyei múzeum” létesítését. Az 1903. március 10-i rendkívüli közgyűlésen megalkotott ‒ a vármegyei múzeumról szóló ‒ szabályrendelettel körvonalazták a múzeum helyzetét, s azt a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége ellenőrzése alá helyezték. Itt rendelkeztek a múzeumi állásokról is, igazgatónak Laczkó Dezső kegyesrendi főgimnáziumi tanárt jelölték, aki Lóczy Lajos ajánlására azt elfogadta. A magyar királyi vallás és közoktatásügyi miniszter a Veszprémvármegyei Múzeum megalapítását tudomásul vette, és az ilyen „intézeteket megillető kedvezményekben való részesítés czéljából előjegyzésbe” vette 1903. március 24-én. A leendő múzeum első „leleteit” az egykori bakonyszentlászlói plébános, Miháldy István mintegy 2000 darabból álló őskori gyűjteménye képviselte, melyet a főfelügyelőség megvásárolt és Veszprémnek ajándékozott.

Az alispán felszólította a községek jegyzőit és a rendezett tanácsú városok polgármestereit, hogy saját hatáskörükben is a legjobb indulattal iparkodjanak a múzeum ügyét elősegíteni. Önálló épület híján a Vármegyeháza II. emeletén 7 teremben nyílott meg az első kiállítás 1904. november 6-án. Két teremben a könyvtárat, kettőben a raktári anyagot helyezték el. A gyarapodó gyűjtemények pár év alatt megtöltötték a rendelkezésre álló termeket, a könyvtár zsúfoltsága miatt olvasókat nem tudott fogadni. Önálló múzeumépület kellett. Pár év elteltével az Erzsébet sétányon (Plosszer sétány) jelölték ki az újonnan felépítendő múzeum helyét, s az épület megtervezésére Medgyaszay Istvánt kérték fel.

Az I. világháború és a gazdasági válság miatt 10 évig húzódott a befejezés. 1924-ben költöztették át az anyagot, megnyitására 1925. május 24-én került sor. A következő évben a múzeum kiállításai mellett a könyvtár is megkezdte nyilvános működését. 1932-ben Laczkó Dezső eltávozott az élők sorából, 1936-ban bekövetkezett haláláig Rhé Gyula töltötte be az igazgatói tisztet. Őt Nagy László (régész, irodalomtörténész, néprajzos, könyvtáros) követte, aki 1935-ben egy, a devecseri járásbeli, Öcs községi ház alapján létrehozta az első vidéki skanzent, a múzeumépület mellett ma is látogatható Bakonyi Házat (tervezője Linzmayer György).

A II. világháborút a gyűjteményi anyag átvészelte, az épületben azonban károk keletkeztek. 1949-ben (Nagy László tervei alapján) megnyílt a múzeumi könyvtár anyagából leválasztva az ország első körzeti könyvtára. A rendbehozott múzeumépületben 1951. január 7-én új állandó kiállítást nyitott meg Vajkai Aurél igazgató, akinek a néprajzi gyűjtemény jelentős mértékű fejlesztését is köszönhetjük. A múzeumi szakalkalmazottak száma 1953-ban 3 főre „növekedett”. 1962. január 1-jével megalakult a megyei múzeumi szervezet Éri István megyei múzeumigazgató vezetésével. 1963-ban jelent meg a megyei múzeum tudományos eredményeit közreadó évkönyvünk 1. kötete, a Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, amely mára a 20. köteténél tart. 1964 és 1972 között az országban elsőként készült el a megye területén fellelt régészeti tárgyak, épületek, adatok stb. gyűjteménye, a Magyarország Régészeti Topográfiája l. I‒IV. kötete. Az I. a veszprémi, a IV. a Pápa-zirci járást tárgyalja.

A múzeum szakmuzeológusai létszáma örvendetesen növekedett, ami a gyűjtemények gyarapodásával is járt. 1968-ban az akkor már megyei könyvtár kiköltözött a múzeumépületből. A földszinti átalakítások után az 1. emeleten jelentős mértékben növelhettük a kiállítóterületet. A gyarapodó muzeális anyag indokolta 1972-ben a természettudományi osztály Zircre költöztetését, ami központja lett az évek óta folyó Bakony-kutatásnak, mely az újonnan alakult Veszprémi Akadémiai Bizottság (1974) által szervezett kutatási programokhoz szinte elsőként csatlakozott. 1992. január 1-től önálló intézményként működik a Zirci Természettudományi Múzeum.

Az intézmény 1981 óta kutatóhely, és 1990. március 1-jétől alapító igazgatója tiszteletére Laczkó Dezső piarista tanár, geológus nevét viseli. A múzeum az elmúlt több mint 100 éves története során több hazai és nemzetközi jelentőségű állandó, régiókon és határokon átívelő vándorkiállítással, számtalan időszakos és jubileumi kiállítással, rendezvénnyel, ismeretterjesztő és tudományos kiadványokkal várta és most is várja a látogatókat.

2006-ben a nagy hazai és nemzetközi szakmai respekttel rendelkező intézmény többirányú, múzeumi tevékenységének eredményeként a legrangosabb szakmai elismerést „Az év múzeuma díj 2006” kitüntető címet nyerte el.

A megyei múzeumi szervezet a törvényi szabályozások miatt 2007-től fokozatosan átalakult. 2007-ben a badacsonyi Egry József Emlékmúzeum és a Szegedy Róza Ház, a Nagyvázsonyi Szabadtéri Néprajzi Múzeum, a balatonfüredi Jókai Villa és a Tihanyi Szabadtéri Néprajzi Múzeum, majd 2012-ben a pápai Gróf Esterházy Károly Kastély- és Tájmúzeum, a kővágóörs-pálkövei Bajcsy-Zsilinszky Endre Emlékház került helyi önkormányzati tulajdonba és fenntartásba. Villa Romana Baláca a Magyar Nemzeti Múzeum kiállítóhelye lett.

A változások ezzel nem értek véget, hiszen 2013. január 1-jén a Laczkó Dezső Veszprém Megyei Múzeum Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának fenntartásába került, ezzel párhuzamosan elnevezése is megváltozott, s immár Laczkó Dezső Múzeum néven megyei hatókörű városi múzeumként végzi tevékenységét.

 

Látványkönyvtárunk várja kutatóit!

A Látványkönyvtár ősnyomtatványok, több száz éves antikvák, első kiadású XVII–XIX. századi magyar szépirodalmi és tudományos művek otthona. Történetéről blogunkban bővebben olvashatnak.

A kutatás feltételeiről oldalunkon tájékozódhatnak!

TudásTerünk múzeumpedagógiai programok központja. Kiskorú látogatóink körében népszerű múzeumpedagógiai óráink kapcsolódnak kiállításainkhoz, iskolai tananyaghoz, valamint a Bakonyi Házhoz. 2010 őszén nyílt, legújabb technikával felszerelt európai szintű oktató- és foglalkoztató termünk kézzelfoghatóvá teszi a tankönyveket, teret ad alkotásra és régészeti gyakorlatokra egyaránt.

 

Múzeumpedagógiai és felnőtt látogatói csoportok fogadása előzetes bejelentkezést követően:

Információ, bejelentkezés:
www.ldm.hu/hu/muzeumpedagogia
kiraly.andras@ldm.hu
+36 20 548 4031