Jelenlegi hely

Régészeti gyűjtemény

Az 1903-ban alapított veszprémi múzeummal egyidős az intézmény régészeti gyűjteménye, hiszen a múzeum létrejötte is ennek köszönhető: az állami tulajdonba került 2500 darabos Miháldy-féle őskori gyűjtemény átadásának feltétele a múzeum alapítása volt. A régészeti kutatások, a gyűjtemény gyarapítása mindig központi helyet töltött be az intézmény életében – közel 400 000 beleltározott tárgyával a múzeum legnagyobb gyűjteménye, amely évről-évre tovább gyarapszik. Bár önálló egységként, de a régészeti gyűjteménybe tartozik az antropológiai (500 darab leltározott és 3000 darab leltározatlan egyeddel), valamint a numizmatikai gyűjtemény (285 000 leltározott darab). A gyűjtemény magába foglalja Veszprém megye minden régészeti korszakának emlékeit. Ezen belül egy-egy időszakból számos unikális, országos viszonylatban is egyedülálló emléket őrzünk.

Őskori gyűjtemény
A Laczkó Dezső Múzeum őskori régészeti gyűjteményét egyedivé teszi Veszprém megye földrajzi helyzete ‒ az a tény, hogy területének jó részét a Bakony-hegység alkotja. A Bakony nyersanyaglelőhelyein kibányászott, és a településeken ‒ elsősorban a Vázsonyi-medencében és Szentgál környékén ‒ feldolgozott pattintott kőeszközök adják ezt az egyediséget. Ugyancsak kőeszközökből, mégpedig csiszolt baltákból áll a múzeumi gyűjteményt megalapozó leletegyüttes, Miháldy István egykori bakonyszentlászlói plébános gyűjteménye. A veszprémi neolitikus településen feltárt sírok festett kerámiái a legszebb őskori leleteink közé tartoznak. A gyűjtemény gerincét a bronzkori mészbetétes edények népének jellegzetesen díszített edényei képezik. Jelentős közülük a királyszentistváni, a veszprémi temetők anyaga, valamint a balatonfűzfői 140 edényes sír leletegyüttese. A gyűjtemény kiemelkedő darabjai a vaszari és a somlóvásárhelyi vaskori halomsírok edényei, valamint a kelta kardok, köztük a halimbai vésett díszű kardhüvely.

Római kori gyűjtemény
A Laczkó Dezső Múzeum római kori gyűjteményének gyökerei a múzeum alapításáig vezethetők vissza. A kezdeti idők két nagy alakjának ‒ a névadó Laczkó Dezsőnek és utódjának, Rhé Gyulának ‒ neve szorosan kötődik a megye római kori emlékeihez ‒ legyen szó akár a gyűjteményt gazdagító tárgyakról, vagy a római lelőhelyek kutatásáról. Az azóta eltelt évek gyarapodása révén a Laczkó Dezső Múzeum munkatársai jelenleg az ország egyik leggazdagabb római kori anyagát őrzik, kezelik és fejlesztik. A múzeum állandó kiállítása ízelítőt ad az elmúlt száz év Veszprém megye római kori régészetének eredményeiről, kiemelkedő leleteiről. A gyűjtemény szisztematikus feldolgozását jelzik az elmúlt években megjelent katalógusok, amelyek korabeli mécseseket, lószerszámokat, különböző üvegtárgyakat, a kor luxuskerámiájának tartott, gazdagon díszített terra sigillata edényeket és római ékszereket, valamint egyéb viseleti tárgyakat mutatnak be.

Villa Romana Baláca
Nemesvámos mellett található nemzetközi rangú római kori villagazdaság és romkert. A kiállítóhely a 110 éve kezdődött feltárások révén kiemelkedő forrása római kori gyűjteményünknek. A régészeti kutatások eredményeként napjainkban közel két hektárnyi területen sétálhatunk vissza az időben. A villagazdaság közel 2000 m²-es központi épületében a pannóniai díszítőművészet kiválóságát bizonyító mozaikpadlók, illetve falfestmény-rekonstrukciók találhatók. A romkert parkszerűen kialakított, mediterrán környezetét a római kori fűszer- és gyógynövényeket bemutató kert teszi teljessé.

Lapidarium
A két szárnyból álló kőtárban a pannóniai kőemlékek Veszprém megyében előkerült impozáns darabjai tekinthetők meg. A halottkultuszhoz tartozó sírsztélék, szarkofágok és halomsír-rekonstrukció mellett a római isteneknek állított oltárok, szentélyekben álló szobrok, építési feliratok és különböző faragott épületelemek láthatók igényes környezetben.

Népvándorlás- és honfoglalás kori gyűjtemény
A régészeti gyűjtemény népvándorlás- és honfoglalás kori része számtalan, országos viszonylatban is egyedülálló lelettel büszkélkedhet. Unikális leleteink a kapolcsi hun kori sírmellékletek, a langobárd kori arany brakteáták, a balatonfűzfői avar temető görög feliratos keresztje és Szent Péter apostol mellképével díszített csüngője. A különlegességek számát szaporítja a veszprém‒jutasi avar kori temetőből előkerült bizánci ötvöskészlet.

Honfoglalás kori leleteink közül a rangos arácsi, várpalotai női ruha- és csizmadíszeket, ékszereket, ólomkeresztet említhetjük, ugyanakkor a balatonudvari avar és a honfoglalás kori közös temető emlékanyaga is egyedül álló hazánkban.

Külön kell említenünk a Lesencetomaj határában feltárt, úgynevezett Keszthely-kultúrás temetőt, amely 1790 feltárt, gazdag mellékletű sírjával több ezer értékes tárggyal gyarapította gyűjteményünket.

Középkori gyűjtemény
A középkori tárgyi emlékeket magába foglaló gyűjtemény első leletei 1903-ban kerültek a múzeumba. A hatvanas évek elejétől egyre szaporodó ásatások igen nagyszámú és különleges tárgyakban is bővelkedő tárgyi anyagot hoztak napvilágra. A várak (Nagyvázsony, Szigliget, Sümeg, Csesznek stb.) kolostorok (Nagyvázsony, Gyulafirátót, Salföld stb.) feltárása mellett középkori falvaink (Sarvaly, Csepely stb) kutatása is gazdag leletanyaggal gyarapította a gyűjteményt. Árpád-kori és középkori templomaink és templom körüli temetők kutatása is hozzájárult a gyűjtemény gazdagításához.

A várakból, kolostorokból és templomokból előkerülő kőfaragványok a külön gyűjteményi egységet képező kőtár anyagát alkotják.