Balatoni verskoktél

Olvasási idő | 7 perc
2020. 08. 04. kedd

Illyés Gyula: A tó

Balatoni verskoktél
A Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság 1967-ben felkérte a szigligeti Írók Alkotóházában időző kortárs magyar költőket, hogy archiválásra szántan speciális papírra balatoni verseket írjanak. 28 költő, az akkori nemzedék színe-java eleget tett a felkérésnek. Az impozáns névsorból nehéz kiemelni bárkit is, de a ma már klasszikussá vált Illyés Gyula, Kassák Lajos, Nagy László, Szécsi Margit, Weöres Sándor, Pilinszky János, Jékely Zoltán, Csoóri Sándor stb. minősítik a múzeum akkori „vállalkozásának” sikerét. Még ebben az évben a verskéziratokból kiállítást rendeztek az 1953 óta Irodalmi Emlékmúzeumként működő, parasztbarokk vonásokat mutató, Szegedy Róza Ház épületegyüttesében, a hasonmásokból pedig ízléses kiadványt jelentettek meg, kifejezetten a Balatont szerető múzeumlátogatók számára.
Az 1999. év elején a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság hagyomány felelevenítő szándékkal 70 határainkon belüli s kívüli magyar költőt kért fel balatoni témájú vers írására. Montreáltól Párizson, Bécsen, Pozsonyon át Erdélyig 43 költő tett eleget a felkérésnek s archiválásra alkalmas papírra másolták át a verseiket. Az örökkévalóságot kísértette meg kézzel írt balatoni versével Faludy György, Somlyó György, Határ Győző, Tőzsér Árpád, Bujdosó Alpár, Zalán Tibor, Ágh István, Tandori Dezső, Döbrentey Kornél, Csukás István, Gergely Ágnes, Mezey Katalin és mások. A névsor korántsem teljes. Azonban mindkét „gyűjtés”, azaz az 1967. évi és az 1999. évi összes kézirat 2000-ben Balatoni Almanach címmel önálló kiadványban is megjelent. A kötet szerkesztői Ács Anna és Géczi János, a felelős kiadó Fodor Zsuzsa. A könyv borítóján Borsos Miklós grafikája látható. A versek költőink eredeti kézírásával szerepelnek.
A kézzel való írás több mint szöveg és megfogalmazásának dokumentuma, hiszen az egyéni vonásoktól gazdag kézírásnak saját varázsa, színezete van: láthatjuk, miként futott a kéz, melyik betű szegletes vagy kerek, melyik szóközben rejtőzik pátosz, transzcendencia, derű, allegória. Géczi János megfogalmazása szerint „a költő kézírásában, mint a legnemesebb balatoni borokban, sokféle illat és íz illeszkedik. Az igazi alkotási módokban ott a saját termés és ott a néhány tízezer éves civilizáció, az én és a faj, az alkat és a körülmények: együtt a valami mások számára is átélhető és megérthető.”
Az eredeti kéziratok a Laczkó Dezső Múzeum Irodalomtörténeti Gyűjteményében találhatók s mindegyik költeményhez - kortárs grafikusok, festőművészek által készített - illusztrációk is tartoznak, melyek szintén felkérésre kerültek megalkotásra. A teljesség igénye nélkül néhány nevet emelnék ki: Borsos Miklós, Varga Hajdu István, Illés Árpád, Tóth Ferenc, Korniss Dezső, Udvardi Erzsébet, Kass János, Lakner László, Würtz Árdám stb.
Tervezett sorozatunkban az adott gyűjteményből egy válogatást szeretnénk közölni „Balatoni verskoktél” címmel. Minden alkalommal egy-egy költő kéziratát, annak hanganyagát és a hozzá tartozó illusztrációt mutatnánk be, korabeli fotók felhasználásával.
Dr. Pilipkó Erzsébet
muzeológus
 
Balatoni Vers-koktél Szabó Magda Szigliget részlet
Balatoni Vers-koktél Szabó Magda Szigliget részlet
Nemes Nagy Ágnes Balaton (részlet)
Nemes Nagy Ágnes Balaton (részlet)
Balatoni Vers-koktél Károlyi Amy Hullámverés
Balatoni Vers-koktél Károlyi Amy Hullámverés
LDMírtaLDM