Bizonyos tárgyak képesek egész életvilágok megidézésére, így van ez a balatoni nyaralókerítések és kapuk esetében is. Ötletes, játékos formáikkal, remekül eltalált színeikkel a felhőtlen nyarakat juttatják eszünkbe, ám ennél többről is mesélnek. Ha mögéjük nézünk, felvillan a hatvanas–hetvenes évek társadalmi miliője, amelyben megszülettek.

A korszakban létrejövő nyaralótelepek hangulatához ugyanis az egyes parcellákat elválasztó kerítések éppúgy hozzátartoznak, mint a lapostetős nyaralóépületek, vagy épp a falnak támasztott kempingbringák. A kerítések (és kapuk) légies vonalaikkal épp csak jelképesek; nem az elzárkózás, bezárkózás szimbólumai, hanem összetett társadalmi kapcsolatok tükrei. Ezek a kerítések épp azért fontosak, mert nem akarnak semmit eltakarni, sőt: „mögéjük”, igenis be lehet látni – nem csak fizikai, hanem átvitt értelemben is sokat láttatnak, méghozzá megrendelőik és elkészítőik világából. Mesélnek nekünk a nyaralók és helyiek szövevényes kapcsolatrendszeréről, egyúttal kézzelfoghatóvá teszik az együttműködés egyes gyakorlati csatornáit, rávilágítva a korszak megélhetési stratégiáinak népszerű formájára – jelen esetben a gyári munkások „fusizására”.

Napjaink folyamatait szemlélve értékelődik fel mindezek jelentősége, ami egyúttal arra is ráirányítja a figyelmünket, hogy a rohamosan eltűnő hatvanas–hetvenes évekbeli nyaralókultúra feltárása, gyűjtése és dokumentálása fontos feladata a néprajzi muzeológiának. Mindehhez kíván hozzájárulni sajátos eszköztárával a Formákon túl projekt is, melyet eddig az EKF Veszprém-Balaton 2023 csapatával működtettünk, ám a Kiskapu a Balatonra elnevezésű kiállítással új platformra, a Laczkó Dezső Múzeum felületeire költözik. Továbbra is várjuk tehát a „kerítésvadászok” fotóit, járjatok nyitott szemmel a Balatonnál és osszátok meg velünk kedvenc kerítéseiteket, küldjétek el a formakontul@ldm.hu email címre, építsük tovább ezt a formás adatbázist!