Az 1903-ban megalakult vármegyei múzeum törzsanyagában a paraszti kultúrát csupán néhány tárgy képviselte. A néprajzi gyűjtemény alapjait Laczkó Dezső múzeumigazgató tárgyvásárlásai, a tudomány iránt elkötelezett polgárok adományai, majd az 1930-as évektől tudatos, tematikus tárgygyűjtésekkel néprajzkutatók gyarapították, rendszerezték. A műtárgyak Veszprém megye településeinek paraszti gazdálkodását és kultúráját reprezentálják. Különösen gazdag a textil-, a gyermekjáték-, a céhtörténeti, az ipartörténeti, a pásztorművészeti és a szakrális anyag.

A néprajzi tár darabszámában és kultúrtörténeti értékében is jelentős – 2011 óta látogatható tanulmányi raktárban is bemutatott – egységei a textil- és a bútorgyűjtemény. Nem csupán a tudományos kutatás, de a hagyományőrzés szempontjából kiemelkedő értékű tárgyegyüttest alkotnak a Bakony és a Balaton-felvidék paraszti háztartásainak hozományként készített textíliái, a megyében élő nemzetiségek viseletei, a születés–csecsemőgondozás, a lakodalom, illetve a temetés tárgyi világát alkotó textilek, a textil alapanyagú céhremekek, illetve a korán polgárosuló vidékre jellemző ízlésváltozást tükröző fehérhímzéses alsóruházati darabok.

A bútorgyűjtemény kiemelkedő művelődéstörténeti értéket képviselő darabjai a Veszprém, illetve Pápa környékén faragott, intarziával díszített széktámlák, a nagyvázsonyi bútorkészítő központban készült festett fenyőfa ládák, a komáromi festett ládák, valamint azok a festett, klasszicizáló hatású, virágmintás kapuvári szekrények, amelyek a Zirc környéki falvakban feltehetően mint kelengyebútorok szolgáltak a 19. század derekán.

A néprajzi gyűjtemény legalaposabban feldolgozott és publikált egysége a céhtörténeti emlékeket magába foglaló tárgycsoport. Ide tartoznak a 17‒19. századi céhládák, behívó táblák, zászlók, lámpák és azok a zöld mázas, domborműves, feliratos céhkorsók is, amelyek a dunántúli fazekasság mestermunkáiként váltak híressé.

A gyűjteményért felelős muzeológus: L. Karsai Henriett.