95 éve avatták fel a veszprémi múzeum épületét az Erzsébet sétányon

Olvasási idő | 7 perc
2020. 05. 24. vasárnap

1925. május 24. – 2020. május 24.

 
95 éve avatták fel a veszprémi múzeum épületét az Erzsébet sétányon
 
A Veszprémvármegyei Múzeum 1902/1903-as megalapításakor a múzeum kiállítása a veszprémi megyeháza 2. emeletén kapott elhelyezést. Ám a gyorsan és folyamatosan szaporodó múzeumi gyűjtemények igen hamar kinőtték a rendelkezésükre álló teret. Laczkó Dezső múzeumigazgatót kb. már 1909-óta állandóan foglalkoztatta egy új és önálló múzeumépület megépítésének a terve. A tervtől a megvalósulásig hosszú és rögös út vezetett, rengeteg problémával, számos hercehurcával, nem kevés álmatlan éjszakát okozva Laczkó tanár úrnak. Több lehetséges helyszín is felmerült (piactéri úri kaszinó épülete, Vár Tűztorony alatti bástyája stb.). Végül Medgyaszay István (1877–1959) építész tervei alapján az Erzsébet liget elején, 1914 tavaszán megkezdődött az építkezés. Ám a rövidesen kitört 1. világháború újabb, további nehézségeket okozott. Munkaerő és anyaghiány, egekbe szökő árak nehezítették az építkezést. Mindezek ellenére 1920-ra nagyjából mégiscsak elkészült az épület, de a belső berendezés, bútorozás továbbra is hiányzott. Végül 1925. május 24-én, vasárnap sor került az épület ünnepélyes felavatására és állandó kiállításának megnyitására.
Klebelsberg Kunó vallás-és közoktatásügyi miniszter már előző este megérkezett Veszprémbe és a püspöki palotában szállt meg. Másnap reggel érkezett a jutasi vasútállomásra Horthy Miklós kormányzó és kísérete. Az államfő a kora délelőtti órákban megtekintette a m. kir. Jutasi Honvéd Altisztképző- és Nevelő Intézet növendékeinek gyakorlatát. Ezalatt a várbeli székesegyházban ünnepi misén vettek részt a helyi előkelőségek. A szentmise után levonultak a vármegyeházára, ahová közben a kormányzó is megérkezett, akit Bibó Károly alispán fogadott és üdvözölt a bejáratnál. Majd a nagyteremben kezdetét vette az ünnepi közgyűlés. A megnyitó beszédet Rott Nándor megyéspüspök (egyben a Múzeum Egylet elnöke és a múzeum egyik mecénása) tartotta. Ezután Klebelsberg kultuszminiszter mondta el ünnepi beszédét, amely a trianoni időszak jellegzetes, a miniszter által is erőteljesen képviselt, a magyar kultúrfölényt hangoztató szellemében fogant.
„A nemzet hét sovány esztendejében vigasztaló pont, kultúránk emelkedésének jele, üde rügy a magyar kultúra ősi fáján. Ezért hála illeti azokat a férfiakat, akik ezt a múzeumot megalapították. A Kormányzó Úr Ő Főméltósága is meg akarja jutalmazni ezeket a kiváló érdemeket, azért Laczkó Dezső múzeumigazgatót főigazgatónak nevezte ki. Rhé Gyulának, a múzeum igazgató őrének elismerő oklevelet engedélyezett.” – mondta többek között.
(Klebelsberg Kunó vallás és közoktatásügyi miniszter pár nappal korábban Laczkó Dezsőt már tankerületi kir. főigazgatóvá nevezte ki.)
A kultuszminiszter beszédét követte Laczkó Dezső a múzeum történetéről tartott előadása. Végül a kormányzó engedélyt adott a múzeum megnyitására. A közgyűlés fényét a Piarista Főgimnázium énekkara emelte (Pusch Ödön igazgató vezetésével). A közgyűlés kezdetén a Magyar Hiszekegyet, végén Szögedi E. Ezer év című dalát és a Himnuszt intonálták.
Ezután mindenki átvonult a közeli múzeumba, ahol Laczkó Dezső vezetésével megtekintették az új kiállítást, amely természettudományi, régészeti, újabb régiségtani, iparművészeti (közte igen gazdag céhtörténeti), egyházművészeti, néprajzi és képzőművészeti gyűjteményekből állt. A fiatalon elhunyt Csikász Imre (1884–1914) veszprémi szobrászművész alkotásai külön termet kaptak. A múzeum előcsarnokát az egyik Nemesvámos-balácapusztai római-kori mozaikpadló díszítette. A kiállítás rendezésében Divald Károly művészettörténész és Visky Károly néprajzkutató voltak Laczkó Dezső és Rhé Gyula segítségére.
Jelen voltak Horthy Miklós kormányzó, Rott Nándor veszprémi megyéspüspök, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter, Magyar Károly főispán, Bibó Károly alispán, Komjáthy László polgármester, Werner Adolf zirci ciszterci apát, Hám Antal piarista rendfőnök, Schamschula Rezső nyug. gyalogsági tábornok, Raics Károly altábornagy, Issekutz Aurél rendőrfőkapitány, Pettko Szantner Aladár államtitkár, Dréhr Imre az enyingi kerület országgyűlési képviselője, Hóman Bálint történész, a Nemzeti Múzeum főigazgatója, Cholnoky Jenő földrajztudós, egyetemi tanár, továbbá a politikai, egyházi és tudományos élet számos jeles helyi, megyei és országos képviselője.
Egy órakor a Petőfi Színházban 200 főre terített díszebéden vettek részt a notabilitások. A kormányzót itt először Magyar Károly főispán köszöntötte fel.
Horthy kormányzó innét délután 3 óra tájban távozott a MOVE (Magyar Országos Véderő) sportpálya ünnepélyes felavatására, majd a késő délutáni órákban kíséretével visszautazott a fővárosba. 
Molnár Ernő, a Veszprémi Hírlap újságírója, az alábbi mondattal zárta a múzeum kiállítását ismertető tudósítását (1925. máj. 31.): „Te pedig kedves Múzeumunk magasra emelt homlokzatoddal büszkén hirdesd a magyar múlt dicsőségét, fáradhatatlan megalkotóidnak nagy tudását, önzetlenségét és áldozatkészségét – és a nemzet Trianont csúffátevő szent élniakarását.”
A Veszprémvármegyei Múzeum (1950-től Bakonyi Múzeum, 1990-től Laczkó Dezső Múzeum) magyar szecessziós épülete egyike azon aránylag csekély számú hazai múzeum épületeinknek, amelyek eredetileg is múzeumi célra épültek. A felavatásakor tágas és korszerű épületet, azóta már régen kinőtte az intézmény. 1997-óta kollégáink zöme a Török Ignác utcában dolgozik, ugyanitt (valamint részben Felsőörsön) találhatóak műtárgy raktáraink és műhelyeink is. A régi épület csaknem kizárólag kiállítási célokat szolgál, valamint előadásoknak ad helyet.
Rainer Pál
Képek:
A kormányzó megérkezik a jutasi vasútállomásra (Laczkó Dezső Múzeum–Történeti Fényképgyűjtemény ltsz. 69.8419.)
A kormányzó fogadása a jutasi altisztképző intézet bejáratánál (Laczkó Dezső Múzeum–Történeti Fényképgyűjtemény ltsz. 87.22.1.)
A kormányzó a jutasi altisztképző növendékeinek gyakorlatát szemléli (Laczkó Dezső Múzeum–Történeti Fényképgyűjtemény ltsz. 69.3400.)
Az ünnepi szentmisén részt vett méltóságok levonulása a székesegyházból a megyeházára (Laczkó Dezső Múzeum–Történeti Fényképgyűjtemény ltsz. 71.509.)
Magyar Károly főispán (a kapuoszlop előtt, szemüveggel, bal vállára vetett mentével) a megyei urakkal a múzeum bejáratánál (Laczkó Dezső Múzeum–Történeti Fényképgyűjtemény ltsz. 69.3632.)
A kormányzó és kísérete megérkezik a múzeumhoz (Laczkó Dezső Múzeum–Történeti Fényképgyűjtemény ltsz. 69.3634.)
A múzeum előcsarnoka a balácai mozaikpadlóval, Csikász Imre Kinizsi szobrával és az újabb régiségtani anyagokkal (Laczkó Dezső Múzeum–Történeti Fényképgyűjtemény ltsz. 48.652.20.)
Részlet a múzeum régészeti gyűjteményéből (Laczkó Dezső Múzeum–Történeti Fényképgyűjtemény)
Részlet a múzeum néprajzi gyűjteményéből (Laczkó Dezső Múzeum–Történeti Fényképgyűjtemény ltsz. 48.652.15.)
Részlet a Csikász-emlékszobából (Laczkó Dezső Múzeum–Történeti Fényképgyűjtemény)
A távozó kormányzó és Laczkó Dezső múzeumigazgató a múzeum bejáratánál. Jobb szélen Komjáthy László polgármester (sötét ruhában, kezében kalappal) (Laczkó Dezső Múzeum–Történeti Fényképgyűjtemény ltsz. 69.3630.2.)
Horthy Miklós kormányzó és Rott Nándor püspök távozik a múzeumból. Jobbra a lépcsőn elől valószínűleg Werner Adolf zirci apát (ciszterci habitusban, felöltővel). Jobb szélen Komjáthy László polgármester (sötét ruhában). Vitéz Mészáros István felvétele. (Laczkó Dezső Múzeum–Történeti Fényképgyűjtemény ltsz.69.3630.1.)
A kormányzó és kísérete ellép a katonai díszegység előtt a MOVE pálya avatásán (Laczkó Dezső Múzeum–Történeti Fényképgyűjtemény ltsz. 69.3389.)
A kormányzó a MOVE pálya avatásán a vitézeket szemléli (Laczkó Dezső Múzeum–Történeti Fényképgyűjtemény ltsz. 69.3443.)
Klebelsberg Kunó vallás és közoktatásügyi miniszter tankerületi kir. főigazgatói kinevezése Laczkó Dezső részére, Budapest 1925. máj. 15. (Laczkó Dezső Múzeum–Múzeumtörténeti Adattár ltsz. 48791/1977.)









 
LDMírtaLDM