A Veszprémi Értéktárba felvételt nyert dr. Perémi Ágota: Veszprém város avarkori emlékei c. felterjesztése

Olvasási idő | 45 perc
2020. 12. 08. kedd

- A felvételt nyert javaslatot mutatjuk be Önöknek -

Veszprém város régészeti/történeti múltjának egyik fontos korszaka a közel 1400 évvel ezelőtt itt megtelepedett és nagy valószínűség szerint a magyar honfoglalást is megérő avar népnek köszönhető. Ezt támasztják alá azok a régészeti lelőhelyek, amelyek a mai város területén kerültek elő, és amelyek száma az utóbbi időben is örvendetesen nőtt. Közülük is kiemelkedik a volt Jutas-Seredombon (nagyjából a mai Tüzér utca-Házgyári utca kereszteződése, környéke) 1910-től több évtizeden keresztül kutatott temető, amely az itt élő avar közösség számára a teljes avar koron keresztül – a 6. század végétől a 9. század elejéig/közepéig – temetkezőhelyül szolgált. A feltárásokat megelőzően a területen zajló murvabányászásnak számtalan sír esett áldozatul, így sajnos az eredetileg nagyjából 800-900 sírra becsült temetőnek csupán 283 sír anyaga jutott a múzeum gyűjteményébe. Mindezek ellenére az itt napvilágot látott, esetenként unikális leletanyagnak köszönhetően Veszprém városának, de Veszprém megye avar kori történetének egyik legfontosabb lelőhelye napjainkban is, amely mind a hazai, mind a nemzetközi kutatásban gyakran idézett.

E hosszú életű központtól nyugatra és keletre is ismerünk egy-egy későbbi időszakra keltezhető temetkezőhelyet, amelyek minden bizonnyal további avar közösségek megtelepedését jelzik. A „nyugati” temetőben, a Tejüzem (volt Vörös Október u.) környékén folytatott feltárások során összesen 24 sírt vagy sírhelyet sikerült dokumentálni, míg a „keleti” lelőhelyen a Kádártai utca és az É-i körgyűrű Győrbe vezető szakasza közötti részen 27 sírt sikerült megmenteni. Mindkét temető a késő avar korra keltezhető és bizonyosra vehetjük, hogy az ebben a korban jellemző módon általában igen nagy kiterjedésű temetőknek csupán egy részét ismerhettük meg. Mindezek ellenére ezek is azt igazolják, hogy a 7. század harmadik harmadától a 9. század elejéig, első feléig Veszprém város területén igen jelentős számú avar népesség élt, akiknek nyomait a mai Vár területén, valamint a Fejesvölgyben is megtalálták.

Veszprém város avar kori emlékeinek sorát egy újabb, eddig ismeretlen lelőhelyű temető sírjaival egészíthetjük ki, amelyek a 8-as főút építése során, a budapesti csomópont átépítési munkáinál kerültek elő. Az eddig előkerült hét sír leletei – közülük három fegyveres férfi sírja -, bolygatottságuk ellenére is, arról tanúskodnak, hogy a környéken élő és ide temetkező avar közösség feladata lehetett az avar központ védelme.

Bár már sokat tudunk városunk avar kori történetéről, de még sok, válaszra váró kérdés is maradt. Biztosra vehetjük, hogy a város/hely történetének bizonyítékai, egy-egy korszak tárgyi hagyatéka, bizonyos értelemben véve „láthatatlan” múltja, még szép számban ott rejtőzik a modern város aszfaltja alatt. Amikor városunk kulturális, szellemi, épített és más értékeiről van szó, akkor ezek közé, a tárgyakban, a fellelés körülményeinek szakszerű kutatásával hitelesített, egyúttal pótolhatatlan, megismételhetetlen régészeti emlékekre is kiemelten érdemes, mi több kell, figyelmet fordítani. Éppen ezért volt nagy öröm számunkra, hogy Veszprém Megyei Jogú Város Települési Értéktár Bizottsága a múzeum felterjesztéseit (őskori és avar kori emlékek) érdemesnek találta arra, hogy támogassa és az értékek közé emelje.

A felterjesztésünk egyúttal főhajtás azon elődök előtt is, akiknek e régészeti emlékek feltárása, megmentése, feldolgozása köszönhető, jelesül: Rhé Gyula (munkatársa Fettich Nándor), Cs. Dax Margit (munkatársa dr. Költő László), egyúttal köszönet múzeumunk fiatal munkatársainak és számos önkéntes segítőnek, akik nélkül ez az értékmentő munka nem valósulhatott volna meg. Úgy véljük, amennyiben erre lehetőség lesz, javasoljuk, hogy a városi, megyei régészetért kiemelkedően sokat tevékenykedő Rhé Gyula emlékét utcanévadásban is őrizzük meg. A 2021. év különösen is alkalmas erre, ugyanis ekkor ünnepelhetjük a jeles kutató születésének 150. és halálnak 85. évfordulóját. Egy ilyen gesztussal méltó módon lehetne emlékezni és emléket állítani.

S. Dr. Perémi Ágota

LDMírtaLDM