„Az ezüsthárfa csillogása"

Olvasási idő | 15 perc
2021. 04. 08. csütörtök

Hárfás cigányok Veszprém megyében

Ha megyénk jelentős cigányzenész közösségeit vesszük számba, sokkal inkább gondolunk akár a kapolcsi muzsikusokra – kiknek emlékét a település központjában emlékoszlop is őrzi –, vagy épp a híres veszprémi prímásokra. Rajtuk kívül azonban szinte a feledés homályába merült az egykor népszerű, Szentkirályszabadjához köthető „hárfás cigányok” munkássága.

Az alábbiakban Poór Ferenc múzeumunkhoz írt 2013-as pályamunkája alapján foglaljuk össze az Ezüsthárfa együttes történetét.

A korábban Herenden, kiterjedt nagycsaládi kötelékben élő hárfás cigányok, azaz a Gertner família tagjai az őket érintő deportálások elől menekülve 1944-ben a Szentkirályszabadja melletti Malom-völgy filoxéra által elpusztított egykori szőlőterületének elhagyott, romos présházaiban, pincéiben találtak menedékre. A hatvanas évekre közel százfősre duzzadt közösség zenélő, éneklő és táncoló tagjaiból 1962-ben a településen népművelőként tevékenykedő Dalányi József – aki nem csak pártfogója és szervezője volt a hárfás cigányoknak, hanem történetüket is kutatta, valamint a község belterületén történő letelepítésükben is nagy szerepet vállalt – szervezett együttest.

Az ekkor három hárfással, énekesekkel és táncosokkal felálló formáció összesen tizenhét tagot számlált, ami fennállásuk során ugyan gyakran változott, de mindig húsz fő körül volt. Az együttes az akkori „szokásoknak” megfelelően a helyi kultúrház csoportjaként működött, utaztatásukat, valamint jelmezköltségüket a Veszprém Megyei Tanács oktatási osztálya finanszírozta. A „hárfások” belső vezetője az erre a feladatra leginkább rátermett, az együttesben első táncosként és énekesként szereplő Pápainé Gertner Mariska lett.

Sokszínű repertoárjukkal – melyben énekes és táncos játékok, balladák, énekes-táncos mesék, vagy cigánydalok hárfás kísérettel éppúgy helyet kaptak, mint a verbunkosok, hórák, vagy épp „itáliai dalok” – az egész megyét bejárták, sőt, országos fesztiválokra is eljutottak, nagy sikereket aratva, például az „Indiától a Bakonyig” címen összeállított műsorukkal.

Amilyen gyorsan jöttek a sikerek, az együttes olyan gyorsan szűnt meg, mert jellemzően a családalapításból fakadó elköltözés miatt egyre többen hagyták el a formációt. Egyénileg azonban többen is megmaradtak a zenélés, éneklés mellett: az elsőként kilépő Gertner Mariska szólókarrierbe kezdett és Balatonlellére költözött, majd énekelt többek közt a nemesvámosi csárdában, később pedig Németországban.

A hárfások közül Gertner Péter állandó fellépője volt több ÁFÉSZ-üzletnek, így a népszerű Koloska Csárdának, vagy épp az akali Pántlika Étteremnek, Gergely pedig a fővárosban letelepedve lett elismert hárfaművész.

Törő Balázs

LDMírtaLDM