Egy különleges határvadász jelvény

Olvasási idő | 5 perc
2020. 06. 16. kedd

Történész online

 

Vitéz Böröndy Zsigmond (Zalaszentiván, 1915. ápr. 10. – Tapolca, 1999. okt. 9.) m. kir. honvéd hadnagy egyenruha-hagyatéka 1987-ben Veress D. Csaba történész vásárlása útján került a Laczkó Dezső Múzeum Történeti Gyűjteményébe.

Böröndy Zsigmond 1936-ban érettségizett Zalaegerszegen, a Deák Ferenc Állami Gimnáziumban. Sorkatonai szolgálatának, mint karpaszományos, különféle tábori tüzér alakulatoknál tett eleget Nagykanizsán és Zalaegerszegen. A hadiárva, az 1. világháborúban hősi halált halt édesapja jogán vitézzé avatott fiatalembernek megtetszett a katonai pálya, továbbszolgálatot vállalt. 1938. december 3-tól már, mint hivatásos tüzér zászlós folytatta szolgálatát. Különböző alakulatok és helyőrségek után, 1939. november 11-től 1941. május 30-ig a m. kir. 21. honvéd határvadász zászlóalj fogatolt hegyiágyús ütegénél szolgált Berettyóújfaluban, majd az erdélyi részek hazatérte után a székelyföldi Gyergyótölgyesen. 1940-ben részt vett az erdélyi bevonuláson, ahol alaposan megfázott. Egyre jobban elhatalmasodó tüdőbajával a budakeszi József Főherceg Szanatóriumban kezelték. 1941. május 30-án 75 %-os rokkanttá válva elbocsájtották a hivatásos állományból. 1943. május 1-én tartalékos hadnaggyá lépett elő. A háború után raktárosként, később műszaki ügyintézőként dogozott Sümegen, Nemesgulácson és Tapolcán. Tapolcán résztvevője volt az ’56-os forradalomnak. Tartalékos tiszti rangjától 1957-ben megfosztották.  1992-ben rehabilitálták.

A m. kir. Honvédség határvadász csapatainak 1940-ben a 46.785/Elnöki oszt. – 1940. sz. körrendelettel (megjelent: Honvédségi Közlöny 1940. évi 23. szám) határvadász csapatjelvényt rendszeresítettek. A felvarrható textil jelvény egy V-alakban kiterjesztett szárnyú turult ábrázolt, karmaiban karddal, amely alatt két tölgyfa levélt helyeztek el. A tiszti, altiszti jelvények arany, illetve ezüst fémszállal, flitterekkel díszítve, a legénységiek barna fonállal hímezve készültek. A legénységi jelvénynek volt festett fémlemezből sajtolt, feltűzhető változata is. A fronton, tábori egyenruhán esetenként a tisztek is inkább ezt a változatot kedvelték. A jelvényt zubbonyon a jobb mellzseb felett 1 cm-nyire, a köpenyen a jobb felsőkaron, a felső zubbonyzseb felső szegélyének magasságában kellett  viselni.

Miután a határvadászok a gyalogos fegyvernem egyik csoportját alkották a jelvények alátétje fűzöld (a gyalogság hajtókaszíne) posztóból készült. A fém jelvények alapját is zöldre festették. Viszont a határvadász csapatokhoz beosztott hegyiágyús ütegek tüzérei  a jelvényt szabályellenesen eredeti fegyvernemük skarlátvörös fegyvernemi alapszínén viselték.

Böröndy Zsigmond zubbonya a belsejében lévő textil etikett szerint a Bückler és Rausnitz cégnél (Budapest V. ker. Nádor utca 21.) készült. A szabók, feltehetően a megrendelő egyéni kívánságára, ügyes megoldást választottak, a zöld posztó alátétre hímzett jelvényről amennyire csak tudták levágták a zöld színű alátétet és a jelvényt egy skarlátvörös posztó alátétre dolgozták rá. Az eredeti zöld szín azért helyenként – bár nem szembetűnően – így is látszik.

Hasonlóan ügyes megoldást alkalmaztak Böröndy Zsigmond hadnagy Bocskai-sapkáján is. Ahol a sapkarózsa nemzeti színűre festett, fémlemez középmezejét (amely valószínűleg tűzőjétől leválva elveszett) egy piros-fehér-zöld textil szalaggal pótolták.

Böröndy Zsigmond hadnagyi köpenyének jobb karján (az előírás ellenére) nincs határvadász jelvény, sőt a köpeny ujját kifordítva és a jelvény feltételezhető helyét alaposan átvizsgálva, semmi nyomát nem találtam annak, hogy azt onnét korábban lefejtették, eltávolították volna.

Az ismertetett apróságok érdekes elemei egyenruha történetünknek.

Rainer Pál

 

 

LDMírtaLDM