Hazafias ékszerek a Bach-korszakból

Olvasási idő | 4 perc
2020. 05. 08. péntek

Rainer Pál jegyzete

 
A császári hatóságok az 1848/1849-es szabadságharc alatt és után elrendelték a forradalmi magyar kormány által kibocsájtott bankjegyek beszolgáltatását és megsemmisítését. Mindazokat pedig, akik nem tesznek eleget ezen rendeletnek, súlyos büntetéssel fenyegették. Ennek ellenére sokan kegyeleti okokból mégis elrejtették, megőrizték a Kossuth-bankókat. (Kossuth Lajos volt a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, aláírása minden bankjegyen olvasható volt.) Jómagam még az 1980-as évek elején is kaptam ajándékba egy jó állapotban gondosan megőrzött 10 forintos Kossuth-bankót egyik idős rokonunktól.
A Nagybányán vert ezüst 6 krajcáros pénzérmekből készített ékszereknek meg valóságos divatja támadt az Alexander Bach cs. kir. belügyminiszterről elnevezett önkényuralmi korszakban. Hazafias érzelmű hölgyeink előszeretettel viselték ezeket a darabokat, hiszen azokat nem a gyűlölt császári kétfejű sas, hanem a szeretett Magyarország koronás címere díszítette, sőt a gyengébbek kedvéért rá is írták ezekre, hogy: MAGYAR KIRÁLYI VÁLTÓ PÉNZ.
Igen elterjedt az ezüst hatosokból összeállított karkötők viselete. Ezeknek volt olyan, igényes megoldású változata is, ahol a lánc közepén kis medalionban, rózsakoszorúban Kossuth Lajos ovális arcképét (Franz Eybl litográfiáját) is elhelyezték (Laczkó Dezső Múzeum – Iparművészeti Gyűjtemény ltsz. 68.308.1.).  A karkötőt Mikovinyi Jenőné ajándékozta 1906. június 12-én a múzeumnak. A Kossuth képet is magában foglaló karkötő egy másik, a Veszprémben őrzötthöz nagyon hasonló, de nem teljesen ugyanolyan párja a Nemzeti Múzeum Ötvös Gyűjteményében található (ltsz. MNM – Ö I.89.). Utóbbi látható volt a Hadtörténeti Múzeumban 1998–1999-ben a „Fényesebb a láncnál a kard…” című, Kedves Gyula, Baczoni Tamás, Cs. Kottra Györgyi és Ságvári György által rendezett ’48-as kiállításon.
De készült bross-szerű kitűző is két darab, ellentétes oldalukkal párosított, egymáshoz forrasztott 6 krajcárosból (Laczkó Dezső Múzeum – Numizmatikai Gyűjtemény ltsz. 68.3.24.).
2019 augusztusában Liptószentmiklóson, a pazar közép- és újkori művészeti anyagot őrző galériában (Liptovská galéria) váratlan öröm ért. A galériában egész portré sorozat látható Peter Michal Bohúň (magyarosan Bohun Péter) Bécsben és Prágában tanult szlovák festőművész (Árvanagyfalú/Veličná, Árva vm., 1822. szept. 29. – Bide/Bielsko-Biała, Galícia, 1879. máj. 20.) a helyi nemesség és tehetős polgárság tagjait ábrázoló, kellemes hangulatú,  öltözetüket, ékszereiket igen nagy pontossággal ábrázoló képeiből. Ezek között szerepel Matyuga Jánosné szül. Ruttkay Vilma (1832–1907) 1858-ban készült képe is. Az ünneplő ruhában megfestett, fülbevalóval, nyakláncokkal, karkötőkkel, gyűrűkkel gazdagon felékszerezett hölgy jobb karján örömmel fedeztem fel a szintén ezüst hatosokból készített karkötőt. A karkötő középső érme aranyozott. A pénzeken az apró méret ellenére is jól kivehető magyar címer ábrázolás és a jól olvasható felirata bizonyítja, hogy a nagyasszony megfestésekor egy a valóságban csakugyan viselt ékszer került megörökítésre.
Rainer Pál
 
Képek:
  1. Ezüst 6 krajcárosokból összeállított karkötő Kossuth Lajos miniatűr képével (Laczkó Dezső Múzeum – Iparművészeti Gyűjtemény ltsz. 68.308.1.)
  2. Az előbbi karkötő hátoldala
  3. Ezüst 6 krajcárosokból összeállított bross (Laczkó Dezső Múzeum – Numizmatikai Gyűjtemény ltsz. 68.3.24.)
  4. Az előbbi bross hátoldala
  5. Matyuga Jánosné szül. Ruttkay Vilma (1832–1907). Peter Michal Bohúň olajfestménye, 1858. (Liptovská galéria, Liptószentmiklós/Liptovský Mikuláš, Szlovákia)
  6. Ezüst 6 krajcárosokból összeállított karkötő Matyuga Jánosné jobb karján az előző festményen
LDMírtaLDM