Kossuth Lajos emlékezete Veszprém megyében

Olvasási idő | 8 perc
2020. 05. 08. péntek

Fogl Krisztián történész összeállítása

Kossuth Lajos emlékezete Veszprém megyében
 
Kossuth Lajos (1802–1894) egyike a magyar történelem és nemzettudat meghatározó alakjainak. Szélesebb társadalmi kultusz övezte alakját Magyarországon és külföldön egyaránt. Arcvonásai feltűnnek népművészeti alkotások, például pásztorbotok végén vagy tükrös hátoldalán éppúgy, mint ahogy faszenes vasalók zárógombján, vagy mívesen díszített bicskák pengéjén. A Laczkó Dezső Múzeum több gyűjteménye (Néprajzi, Iparművészeti, Történeti, Képzőművészeti) is őriz olyan tárgyakat, melyek a politikus, szabadság hős emlékét idézik.  Publicisztikai tevékenységével (Országgyűlési Tudósítások, Törvényhatósági Tudósítások, az első magyar nyelvű, modern értelemben vett politikai sajtó meghonosítása, vezércikk stb), illetve ellenzéki politikusként is nagyot alkotott, ám pályájának csúcsát az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc jelentette. Ebben az időszakban igazi népi hőssé vált, már életében valóságos kultusz alakult ki körülötte, népdalok és mondák születtek róla. Már 1848-ban Veszprémben Pintér Mihály, Pápán Laluk Ferenc Kossuth nevével fémjelzett népdalai, versei láttak napvilágot. A pápai származású veszprémi borbélymester Francsics Károly a következőket jegyezte fel naplójába 1848. október 27-i keltezéssel: „Nekünk minden bizodalmunk Kossuth Lajosban van helyeztetve. Azt hisszük, míg ő él, mi meg nem halhatunk.” Míg Széchenyi Istvánt a „legnagyobb magyarnak”, Deák Ferencet a „haza bölcsének” nevezték, addig Kossuth Lajost a „magyarok mózeseként” a magyar szabadság apostolaként tisztelték országszerte. Balatonkenesén „bilincsoldó messiásként” emlegették. A fennmaradt források tanúbizonysága szerint előszőr a Debreceni Református Kollégium gyakorlati teológia professzora Révész Bálint állította párhuzamba Kossuth Lajost Mózessel, 1848. március 22-i beszédében. Podmaniczky Frigyes báró, a „Fehér hajó” nevű fogadóban tartott beszédében Kossuthot „mint politikai megváltót” Jézus Krisztussal hasonlította össze, amely kijelentés vegyes reakciót váltott ki a hallgatóságból. A jelenlévők egy része egyetértett a báróval, ám a konzervatívok és a váci egyházmegye katolikus papsága rosszallását fejezte ki. A bibliai párhuzamok alkalmazása, Kossuth természetfeletti tulajdonságokkal történő felruházása a kezdetekben a református közösségekre volt leginkább jellemző, majd a többi magyarországi felekezetnél is megjelent valamilyen formában egy-egy lelkész, katolikus plébános, vagy káplán prédikációjában országszerte.   
Kossuth Lajos Veszprém díszpolgára
Az 1897-ben megalkotott L. törvénycikk kimondta, hogy az a magyar állampolgár, aki tíz éven keresztül, megszakítások nélkül külföldön tartózkodott, a határidő lejárta után kérvényeznie kellett állampolgárságát. Kossuth Lajos nem nyújtott be kérelmet, ezért saját megfogalmazásával élve: „kitagadott páriája” lett hazájának. A székesfővároson kívül (Budapest) további 30 város fogadta díszpolgárrá a „turini remetét”. Így állt elő az a helyzet, hogy a távollétében (in effigie, 1851. szeptember) felakasztott egykori kormányzó-elnök és az „ítéletvégrehajtó” Haynau táborszernagy egyaránt Budapest díszpolgára lett. 1889. szeptember 3-án lett Kossuth Lajos Veszprém város díszpolgára. Írásos nyoma van annak, hogy a város néhány polgára 1880-ban, számos megyebéli személy pedig 1889-ben, egy dunántúli küldöttség keretében találkozott a már idős Kossuthtal. Eötvös Károly Veszprém megye egykori országgyűlési képviselője 1893-ban tett látogatást nála, s ott volt betegágyánál is. A Veszprémi Laczkó Dezső Múzeum tulajdonában van a Csikász család által adományozott mellszobor, amelyet Csikász Imre neves szobrászművész készített 1907-ben.
Kossuth Lajos és Meszlényi Terézia házasságkötése
A Kossuth emlékhelyek legjelentősebb megyei színtere Kisdém (Ma a csárdapusztai kápolnával együtt Bakonyság külterülete.). A hagyomány szerint a településen található csárdapusztai kápolnában mondta ki a boldogító igent 1841 januárjában Kossuth Lajos Meszlényi Teréziának.
 
A Kossuth gyerekek bújtatása
A szájhagyomány őrzi Kossuth Lajos gyermekeinek Veszprém megyei rejtőzködését. Kossuth Ferenc testvéreivel, Vilmával és Lajossal az 1849. évi üldöztetésük idején szinte bejárták az egész megyét. Lókut-Óbányán rokonlátogatóban voltak és feltételezhető, hogy több alkalommal jártak anyai nagyszüleiknél is Kisdémen.
 
Kossuth Lajos Füreden és Tihanyban
Egy tévhit szerint, amely bekerült a köztudatba, Kossuth Lajos 1842-ben Füreden lakott feleségével a Horváth házban, ott ahol 1825-ben az első Anna-bált megrendezték. Valóban tartózkodott Füreden, de nem a feleségével, hanem az inasával és nem az említett épületben szállt meg, hanem a Tihanyi Bencés Apátság vendéglőjében foglalt szobát 1842. július 17-én, amit a kiállított számla igazol. Füreden írta meg első fürdőlevelét, melyben felemelte szavát az elmaradott állapotok miatt és sürgette a balatoni gőzhajózás megindítását is, amit az 1844-ben először idelátogató Széchenyi István gróf valósított meg. (1846 decembere, Kisfaludy Gőzös)
 
Felhasznált irodalom:
Gáborjáni Szabó Botond: A „Kossuth, magyarok Mózese” toposz történeti háttere, Debreceni Szemle (1998), 6. évf., 3. szám, 340–346.
Gyarmati György: Kossuth kultusza-post mortem, Korunk (2003), 3. évf., 12. sz., 35–51.
H. Szabó Lajos: Kossuth emlékek Veszprém megyében, Pápa, 1997.
Selmeczi Kovács Attila: Kossuth Lajos emléke a népművészetben, Honismeret (2002), 57–62.
Zakar Péter: „Kossuth a magyarok Mózese” Liberális egyháziak Kossuth-képe 1848/49-ben, Aetas (2003), 18. köt., 3. sz., 87–108.
 
Fotók
Boros Sándor csikvándi birtokos, nemzetőr kapitány, a halimbai szülőházába hozta és bújtatta Kossuth Lajos három gyermekét – a 8 éves Ferencet, a 6 éves Vilmát és az 5 éves Lajos Tivadart- miután a kormánynak menekülnie kellett a császári csapatok által körül zárt Pest Budáról. Boros Sándor volt a Kossuth gyerekek nevelője. Halimbán huzamosabb ideig rejtőzködtek, de az utcán nem mutatkozhattak. Miután értesültek arról, hogy a hatóság Devecser környékén keresi őket a Balaton mellett, Mencshelyen a lelkészi hivatalban találtak menedékre. Itt pár napot töltöttek, majd Óbánya-pusztára mentek az anyai ágon rokon Zámory Károlyhoz. Érdekességként meg kell említeni, hogy a legidősebb fiú nevét kereszt apja, Deák Ferenc után kapta. (ltsz.: D.10880.; Történeti Fényképtár)
 
Hat darab 1849-es nagybányai veretű magyar ezüst hatkrajcárosból, és egy kerek medalionból készült karperec, benne rózsakoszorúban Kossuth Lajos arcképével. (Az arckép: Franz Eybl litographiája). A műtárgy 1848-1849 környékén készült. (ltsz.: 66.308.1; Iparművészeti Gyűjtemény)
 
Kossuth Lajos mellképe aranyozott bronz keretben. A kép acélmetszet, a keret 1848 körül készült gyümölcsös-virágos díszítménnyel. Biedermeier munka. (ltsz.: 66.455.1; Iparművészeti Gyűjtemény)
 
Egyenes végű bot, domború faragással, emberfejes fogantyúval. A fogantyú Kossuth Lajost, az első felelős magyar kormány pénzügyminiszterét ábrázolja. A száron domború faragással, virág- és levélminták között az első felelős magyar minisztérium tagjai, nevük rövidítésével: Batt = Batthyány Lajos, H. Est = Herceg Esterházy Pál, G. Sz = gróf Széchenyi István, Mes = Mészáros Lázár, Deak = Deák Ferenc, B. Eot = báró Eötvös József, Szem = Szemere Bertalan, Klau = Klauzál Gábor. Vajkai Aurél gyűjtése, valószínűleg a tárgy Nógrád megyében készült.
(ltsz.: 54.36.4; Néprajzi Gyűjtemény)
 
Aranyozott gipszkeretben, fekete-fehér metszeten, Kossuth Lajos és családja látható. Kossuth László (édesapja), Wéber Karolina (édesanyja), Ferenc és Lajos Tivadar (fiai)
(ltsz.: 93.87.1.; Néprajzi Gyűjtemény)
 
Kossuth Lajos arcképe, Vastagh György alkotása, olaj, vászon, 136x92cm, 1895.
(ltsz.: 53.8.4.; Képzőművészeti Gyűjtemény)
 
Kossuth Lajos mellszobra, Szécsi Antal alkotása, bronz, öntött, 28x21cm, (ltsz.: 53.2.1.; Képzőművészeti Gyűjtemény.)
 
 Kossuth Lajos (a turini remete) portréja, Parlaghy Vilma festménye után, 35x49cm, 1890.
(ltsz.: 53.7.78.; Képzőművészeti Gyűjtemény)
 
 
Kossuth Lajos mellszobra, Csikász Imre alkotása, 1907.
(ltsz.: 59.12.1.; Képzőművészeti Gyűjtemény)
Az eredeti Csikász alkotás mintájára bronzból öntötte az 1990-es években Dienes Attila, azt a szobrot, amely a veszprémi Kossuth Lajos Általános Iskola előtt áll.
 
LDMírtaLDM