Lóczy Lajos, Laczkó Dezső legjobb barátja

Olvasási idő | 7 perc
2020. 05. 07. csütörtök

Száz éve halt meg Lóczy Lajos, Laczkó Dezső legjobb barátja

1920. május 13. – 2020. május 13.
Száz éve halt meg Lóczy Lajos, Laczkó Dezső legjobb barátja
 
Lóczy Lajos, id. lóczi (Pozsony, 1849. november 4. – Balatonfüred, Zala vm., 1920. május 13.) korának legjelesebb magyar geográfusa, geológusa, egyetemi tanár.
1869–1874 között végezte műegyetemi tanulmányait Zürichben, ahol mérnöki oklevelet szerzett. Hazatérve Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeum ásványtárában lett segédőr. 1877–1880 között részt vett gr. Széchényi Béla Kelet-Ázsiai expedíciójában, csaknem egész Kínát beutazta. 1883-tól a m. kir. Földtani Intézet osztálygeológusa, 1886-tól műegyetemi rendkívüli-, 1888-tól tudományegyetemi rendes földrajz tanár. 1890–1893 között, majd 1905-től 1914-ig a Magyar Földrajzi Társaság elnöke. 1907-től vezette az Erdélyi-medence fúrásokkal történő feltárását. 1908-tól 1919-ig a m. kir. Földtani Intézet igazgatója.
1888-tól az MTA tagja, 1920-tól tiszteletbeli tagja. 1894-ben a berlini Gesellschaft für Erdkunde Karl Ritter ezüstérmével, 1900-ban a párizsi Académie Française Csihacseff-díjával tüntették ki. „A Balaton környékének geológiája” című munkájáért 1917-ben megkapta az MTA nagydíját. Nagyszámú publikációja komoly értéke a hazai földtan tudománynak.
 
Lóczy több alkalommal is sikerrel igyekezett Laczkó Dezsőt egyes fontos élethelyzeteiben a helyes döntés felé terelni. Ő vonta be az 1890-es évek derekán az ekkorra már geológiai kutatásairól ismert vidéki tanárt a Balaton és környékének tudományos tanulmányozására alakult, mintegy 70 hazai és külföldi tudóst mozgósító csapatmunkába. (Ebben a hatalmas, végül 32 vaskos kötetet kitevő tanulmányt eredményező munkában békésen dolgoztak egymás mellett a különböző nemzetek kutatói, egy olyan korszakban, amikor a nemzeti nacionalizmusok erősödése rövidesen az 1. világháború kitöréséhez vezetett.) Ő beszélte rá, hogy vegyen részt Déchy Mór hatodik kaukázusi expedíciójában, mint geológus és paleontológus szakértő (1902), valamint arra is, hogy vállalja el a szerveződő Veszprémvármegyei Múzeum igazgatóságát (1903).
Szakmai kapcsolatuk mellett igen hamar szoros barátság is kialakult közöttük. Ennek szilárd alapja az azonos konzervatív, keresztény világszemlélet lehetett. A jó viszony Lóczy halálát követően is fennmaradt Lóczy özvegyével, Marzsó Katalinnal, valamint gyermekeivel, főleg idősebb fiával, a szintén geológus ifj. Lóczy Lajossal. 
A megmaradt barátságot jól illusztrálja Lóczyné 1920. május 20-án, röviddel férje temetését követően Laczkóhoz írt levele:
„Kedves Laczkó!
Most – midőn az első kétségbe esést, s szívettépő fájdalmat felváltotta egy mély kiirthatatlan bánat mit jó atyukám halála okozott, s elgondolkodom mily elhagyott lettem, eszembe jut nehány igaz jóbarátunk első sorba maga édes Laczkó, kiben soha sem csalódtunk, a maga önzetlen tiszta barátsága mit eddig tapasztaltunk, most is megnyilvánult midőn utoljára mondott búcsut neki. Végtelen jól esett magát itt látni, s együtt elsiratni jó atyukámat, szerettem volna magára borulni és zokogni – csak a sok ember tartott vissza ettől, tudja Isten ugy éreztem hogy maga áll legközelebb az ő szívéhez maga volt a sok résztvevő között a legőszintébb szeretettel iránta, s azt hiszem mindig kegyelettel fog megemlékezni róla, ki viszont magát nagyon nagyon szerette!”
Lóczy Lajoshoz kegyes volt a sors. Bár utolsó éveiben még tanúja volt az 1. világháborúnak és az általa forrón szeretett „szentistváni” Magyarország darabokra hullásának, ennek szentesítését a trianoni béke diktátum június 4-i aláírását már nem érte meg. Mintegy két héttel korábban örökre megpihent.
Laczkó Dezsőhöz intézett utolsó előtti levelében (1920. márc. 11.) így írt: (…)”megnyirbált hazánk elszakított részeinek idők multán leendő visszaszerzéséhez kell ezután serkenteni az embereket és nevelni a fiatalságot”.
 
Rainer Pál
Képek:
 
Lóczy Lajos. Levelezőlap 1909-ből
Lóczy Lajos Laczkó Dezsőhöz írt levelének részlete, amelyben a Veszprémvármegyei Múzeum igazgatóságának elvállalására kapacitálja barátját, 1902. márc. 24. (Laczkó Dezső Múzeum–Múzeumtörténeti Adattár 48.858/1977)
Laczkó Dezső notesz feljegyzése a Veszprémvármegyei Múzeum igazgatóságának elvállalásáról, 1903 (Laczkó Dezső Múzeum–Múzeumtörténeti Adattár 48.807/1977)
Ifj. Lóczy Lajos távirata apja temetéséről Laczkó Dezsőhöz,1920. máj. 14. (Laczkó Dezső Múzeum–Múzeumtörténeti Adattár 48.800/1977.)
Lóczy Lajos sírja a Balatonfüred-arácsi temetőben (szerző fotója)
Lóczy Lajos domborműve sírján a Balatonfüred-arácsi temetőben (szerző fotója)
 
LDMírtaLDM