A hónap műtárgya- november

Csiszolt kőbalta

A lelet egyéni gyűjtés során került elő Köveskál, Csere-kút-dűlő lelőhelyen. Megtaláló: Pálffy Gyula

Csiszolt kőbalta feje, melynek megmunkálása félbemaradt, alkalmat adva ezzel a készítési folyamat tanulmányozására. A balta rögzítésére szolgáló nyéllyukat egy üreges eszközzel (csont vagy nádszál) kezdték el csiszolni, a hatékonyság növeléséhez homokot szórtak a mélyedésbe. Ez a csőfúró technika annyiban volt hatékonyabb a fúrásnál, hogy nem kellett a teljes lyukat kifúrni, csak egy körívet. Amikor a körívű barázda elég mély lett, a középen maradt kőanyagot (dugót) egy ütéssel ki lehetett pattintani.

A csiszolt kőeszközök készítésére más nyersanyag volt szükséges, mint a pattintott kőeszközöknél; kemény, de mégis rugalmas, finom szemű kőzetek könnyebben formálhatóak voltak. A csiszolt kőeszköz elkészítése ugyanakkor sokkal több időt, figyelmet kívánt, különösen a fúrt nyéllukas eszközök készítése.

Magyarországon a csiszolt kőeszközök nyersanyaga legtöbbször magmás, elsősorban vulkáni kőzet, tapasztalataink szerint leggyakrabban bazalt. Használják az andezit finom szemű, bazaltos változatát is. Mindkét nyersanyag megtalálható a Balaton-felvidéken, Tapolca környékén, ahonnan az alábbi eszköz is származik, így valószínűleg helyi gyűjtésű anyagból alakították ki. A legnagyobb ismert csiszolt kőbalta készítő műhely a megye őskorából Aszófő mellől ismert, a bazalt mellett homokkövet is szívesen alkalmaztak.