Hónap műtárgya - augusztus

500 évvel ezelőtt, 1526. augusztus 29-én zajlott le Mohács környékén a magyar hadtörténelem egyik legjelentősebb ütközete. A csata súlyos vereséggel zárult, elesett II. Lajos magyar király, Tomori Pál kalocsai érsek (a keresztény sereg fővezére) és megsemmisült a magyar hadsereg jelentős része. A csatavesztés adott teret a későbbi oszmán hódításoknak, és az ország két, majd háromfelé szakadásának, így a több, mint 150 éves megszállásnak.

A mohácsi csatatér területén, ahol immár hosszú évek óta intenzív régészeti kutatás zajlik fémkeresős önkéntesek segítségével, számos korabeli hadi-, fegyverlelet került elő. A közelharci fegyverek között megtalálhatók S-keresztvasú kardok, szablyák és ezek egykori szerelékei. A fegyvertípus az ún. schiavonesca kardok csoportjába tartozik, amelyek a 15. században Közép- és Dél-Kelet-Európában elterjedt egyenes kétélű kardok voltak, jellegzetességük az S-alakban meghajlított keresztvas. Magyarország területén, többek közt a mohácsi csata környékén is, előkerültek S-keresztvasú szablyák. Ezek markolata megegyezik a schiavonesca kardokéval, vagyis egyenes keresztvassal, négyszög alakú markolatgombbal rendelkeznek, azonban ívelt pengével, rendszerint fokéllel készültek.

Egy ilyen fegyver megtalálható a LDM gyűjteményében is. Pengéje ívelt, felső harmadán fokéllel. Keresztvasa egyenes, két végén ellentétes irányban karikában visszahajtva, így kialakítva az S-alakot. A penge vége letört, valamint a markolatgomb hiányzik, de ezektől eltekintve viszonylag ép állapotú. A szablya jól illeszkedik a mohácsi csatatéren is előkerült fegyverek körébe, valamint a 15. század végének, 16. század elejének közelharci fegyverei közé.