Nagypéntek

Nagypéntekhez, Krisztus kínszenvedésének és kereszthalálának napjához Képzőművészeti gyűjteményünkből Szoldatits Ferenc (1820-1916) Krisztus a keresztfán című 1905-ben keletkezett, szuggesztív erejű alkotását választottuk.
A neves festőművész térségünkhöz kötődik, a Veszprém megyei Vörösberényben látta meg a napvilágot, Veszprémben végezte tanulmányait a piarista (ma Lovassy) gimnáziumban, majd Ranolder János püspök anyagi támogatásának köszönhetően a bécsi Képzőművészeti Akadémián
tanulhatott. 33 évesen Rómában telepedett le, és az ún. nazarénus festőkhöz csatlakozott, akik az akadémikus szabályokkal szemben a középkor, a quattrocento ihletését követték vallásos szemléletű műveikben. A festő haláláig Rómában élt, de Magyarországon is megbízták templomok oltárképeivel,
falfestményeivel, egyházi személyek portréival (Eger, Jászberény, Budapest, Veszprém, Felsőörs).
Művei megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galériában, az esztergomi Keresztény Múzeumban és négy különleges festménye révén múzeumunkban.
Krisztus a keresztfán című alkotása is híven reprezentálja magas színvonalú, vallásos tematikájú művészetét. A Megváltó megfeszített korpusza éles kontrasztot alkot rajta a kietlen helyszínnel, a komor, sötét háttérrel, mintegy kiragyog a földi világ szürkeségéből. A kereszt tövében a koponya visszautal Ádámra, ugyanis a legenda szerint az ő sírján nőtt terebélyes fából ácsolták később Krisztus keresztjét, amellyel eltörölte az emberiséget sújtó ősbűnt. A képmezőt uraló hatalmas alak az alacsony horizontvonal fölé magasodik, mintha nem is a földhöz, hanem az éghez tartozna, amely
szinte megnyílik a kereszt felső száránál. Átszúrt jobb kezének kinyújtott három ujjával is üzen, harmadnapi feltámadására utal. A képen Szoldatits művészetének általános jellemzőit, a lehunyt tekintet mögött az átható tisztaságot, a belülről sugárzó áhítatot, a visszafogottságot figyelhetjük meg.