Nőnap

Nőnap alkalmából egy női portréval, Hanély Antal (1824-1911) Ányos Ferencnét ábrázoló XIX. századi olajfestményével szeretnénk köszönteni a hölgyeket. 

A festőművész az előkelő megjelenésű nőalakot enyhén elfordulva csípőig ábrázolja, csak tekintetével fordul vissza a néző felé. Dekoratív ruhája az 1750-as éveket idézi. Sötétkék fűzött derekú ruhát visel - mély kivágásában és könyökénél fehér csipkefodorral -, fején csipkés főkötőt. Bal kezével ruhája fodrát fogja össze, jobbjában egy szál rózsaszín rózsát tart. Figyelmet érdemel a képen a részletek finom kidolgozása, különösen az ékszerek, a többsoros aranylánc, a fekete zsinóron lógó aranykereszt, a drágaköves, gyöngyös aranykarkötők, a melltű, a fülbevalók cizellált gazdagsága. Kezében a rózsa jelkép, gazdag értelmezéséhez Géczi János könyveit ajánljuk.

A festőművésznek, az Ausztriában, Stájerországban született Hanély Antalnak a portré volt az egyik jellemző műfaja a tájkép és az életkép mellett. A bécsi műegyetemen végzett tanulmányai után a bécsi biedermeier egyik legjelentősebb festőjének, F. G. Waldmüllernek a magániskolájában tanult. Tevékenykedett Pozsonyban, Győrben, Pápán, majd Kőszegen telepedett le, ahol rajztanár és fényképész volt. Valószínűleg javított a korábbi festményen, vagy megrendelésre újrafestett egy korábbi XVIII. századi alkotást. A festmény szignált, vászon hátoldalán az 1861. V. 14-es dátum szerepel.

Jól ismerjük a portrén megjelenő nőalakot és férjét is. A Székesfehérváron született Ányos Ferenc (1718-1779) a Veszprém vármegyei birtokos nemességhez tartozott, szolgabíró, majd Veszprém és Fejér vármegyék táblabírója lett. Földesúri életet élt, birtokai Esztergár környékén voltak, a mai Nagyesztergárt ő telepítette be német telepesekkel. 1949-ben vette feleségül a Fejér vármegyei alispán lányát, a nála tíz évvel fiatalabb gadóczi Róth Klára Máriát (1728-1782) Komáromban, akivel boldog családi életet éltek birtokukon. Öt gyermekük született, közülük Ányos Pál költőt a magyar felvilágosodás kiemelkedő alakjaként tartjuk számon.

A festményt, Képzőművészeti gyűjteményünk darabját korábban még nem láthatta a közönség.