A Balaton első krónikása

Egyetemi tanulmányai során filozófiai doktorátust szerzett, de már korán az újságírás felé fordult. Nívós fővárosi lapok munkatársaként dolgozott, emellett részt vett Magyarország vármegyéi és városai című monográfiasorozat, valamint a Révai Nagy Lexikon és a Katholikus Lexikon szerkesztésében. Szépirodalmi művei is megjelentek. 

Művelődéstörténeti munkásságának egyik legjelentősebb alkotása a Veszprém város az irodalomban és a művészetben című nagyszerű könyv, amely napjainkig alapműnek számít a város kultúrtörténetét kutatók számára.

Talán kevésbé ismert, hogy Sziklay János volt az első balatoni útikalauz szerzője. Egy vaskos, 152 oldalas, képekkel, térképpel illusztrált könyvet jelentetett meg 1889-ben e címmel: Balatonvidéki kalauz. Turisták és fürdőzők kézikönyve. Kiadja a Balaton - Egylet. Írta és szerkesztette: Dr. Sziklay János.
 
A bevezetőben a szerző a tó megközelíthetőségéről és az utazási lehetőségekről ír, majd átfogó képet ad a Balaton természeti viszonyairól, történelméről, műemlékeiről és egyéb látnivalóiról. Ezt követi az egyes üdülőhelyek részletes, színes leírása, végül pedig a gyakorlati tudnivalók ismertetése. 

A kötet tartalmában és felépítésében egy modern útikönyv előfutárának is tekinthető. Külön kiemelendők a gyakran felbukkanó néprajzi leírások, valamint a Balaton-melléki hegyközségek és szőlőtanyák bemutatása. Az útikönyv külön fejezetben foglalkozik az északi part fürdőkultúrájával, amely akkoriban még csak kibontakozóban volt.

A Balaton-kultusz érdekében szervezte meg a Balaton Egyletet 1882-ben s propagált rendíthetetlen erővel. Maga mondja valahol: „Szomorú tény, hogy 50 évvel ezelőtt alig törődött a nagy közvélemény a Balatonnal, az ország lakosságának talán századrésze ismerte csupán s azok közül is sokan félreismerték. 

Sőt, a parti lakosság közömbösséggel, szinte vétkes nyugalommal végezte a maga szűkkörű gazdasági teendőit, nem törődve a vidék kincsrejtekének feltárásával.” Élete munkásságát javarészt e közöny megtörésére szentelte. 

A Balatont népszerűsítette az 1884-ben megjelent Szép Balaton mellől c. elbeszéléskötetével is. A Földrajzi Társaság megbízásából ő készítette el a mai napig használható Balaton-bibliográfiát, majd Vass József miniszter kérésére a Balatonunk egészségügyi és turisztikai értékei c. dolgozatot.

Költészetében is visszatükröződik a Balaton iránti mély szeretete. A Búcsú a Balatontól című versében így ír:
„S Balaton, ah szívemnek kincse, gyöngye,
Leghűbb fiad ha nem lát már talán,
Maradjon lelkem itt vágyván örökre:
Ragyogj egy újra nagy, erős hazán!”

Dr. Sziklay János munkássága jelentős szerepet játszott a Balaton turisztikai és kulturális felfedezésében. Írásaival és szervezőmunkájával hozzájárult ahhoz, hogy a tó szépsége és értékei szélesebb körben is ismertté váljanak. Bár neve ma már kevésbé ismert, életműve fontos forrás mindazok számára, akik a Balaton múltját kutatják.
Dr. Pilipkó Erzsébet
főmuzeológus

(A fotók a Laczkó Dezső Múzeum történeti fotótárából valók.)